2014.05.10.
Bocsi a késésért,de nem volt ötletem :c Kicsi változás lesz benne:) Jó olvasást...2 komment:)
* -Azt hiszem,vissza megyek
Kanadába.-mondtam,és letettem egy
nagy csokor vörös rózsát a sira.
Aztán elmentem. Örökkre!*
*Máté szemszöge*
Kicsit ki mentem a temetőbe. Láttam ahogy Zsolti jött felém.
-Hello. Csak annyit akarok mondani,hogy vissza megyek végleg Kanadába.-mondta.
-Hello. Rendben-adtunk egymásnak egy baráti ölelést. Tovább mentünk.
Mikor oda értem,sejtettem hogy Zsolti,rakot ide le egy nagy csokor vörös rózsát. Ekkor csak elmosolyodtam. Kimondtam magamból amit éreztem. Jobb lett.
20 perc után elindultam haza fele. Sétáltam,amikor neki mentem valakinek.
-Neharagudj. Nem szándékos volt.-mondtam.
-Semmi baj.-válaszolta. Ahogy jobban ránéztem,valahonann ismerős kezdet lenni.
-Te nem Kovács Pamela vagy véletlenül?-jött ki a számon.
-Igen,és te ezt honnan tudod?-furcsálta egy kicsit.
-Hát...veled jártam még úgy 8 éve suliba. Tichy Máté vagyok.-mondtam. Láttam elkezdet,gondolkozni hátha beugrok neki hogy ki vagyok.
-Várj...nem te voltál az a srác aki,majdnem minden 3 héten verekedet?-nézzet rám. Elmosolyodtam.
-De én vagyok-válaszoltam. Az út többi részét,jól elbeszélgetük miközben haza kisértem.
-Melyik nap érsz rá?-kérdeztem,a kapulyuk elött.
-Holnap.-mosolygot.
-Esetleg eljönnél velem holnap,moziba?-kérdeztem.
-Természetesen-számot cseréltünk.
-Este hivlak. Szia-megpusziltam az arcát.
-Rendben. Szia-mondta és elindult befelé.
"Olyan mintha Klauval beszélgettem volna,mintha velem lett volna"....."Ez badarság" gondolkoztam magamban.
Mikor haza értem láttam hogy Szaby, ott üll a nappaliban.
-Hello. Hát te?-néztem rá. Láttam hogy valamit tart a kezében.
-Hello. Izé csak hozztam valamit,az Ő emlékère.-ekkor nagyot dobant a szivem. Csak intetem neki,hogy menjunk fel.
Mikor megnéztem,a kis klippet konkrétan,sirtam...Nyári fotók,emlékek...pár videó részlet sok minden. Láttam rajta hogy,ő is bekönnyezet. Mikor vége lett Szaby elment. Én ledöltem az ágyba és átöleltem azt a nagy plüss mackót amit még,tőle kaptam a 16 születésnapomra. Elnyomot hamar az állom.
*Este*
Pittyegésre ébredtem. Ránéztem a telefonomra.Még csak 18:17-t mutatott. Első gondolatom ez volt. "Ki a halál irt,nekem viberen?" morgolodtam magamban. Megnéztem. Láttam hogy 5x írt Pamela... "Jézusom" mondtam hallkan.Gyorsan irtam is neki. Ugy 1 órát beszélhetünk. Annyira gyengének éreztem magam hogy egy "Good Night" matricát dobtam neki. Gyorsan ki léptem,a wifit ki nyomtam és újra be aludtam.
*Reggel*
Amikor felkeltem,megszokásból a rükörhöz mentem. "Látszik hogy tegnap sirtam...Uhh tényleg ma még doki"mondtam magamban. Gyorsan összeszedtem magam,és lementem reggelizni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése