6 fejezet- Álom?

Ha tudok irjátok meg a véleményeteket:3
Köszönöm annak aki olvasta <3 Majd jelentkezek egy új blogal!

Csak az askomat (Tita0121)kell figyelni,illetve azokét akik benne lesznek :)

*-Várj! Hogy mi?! Megakartak ölni? Ezt honnan,veszed?-kérdeztem.
-Elmondok mindent,csak akkor ma gyere át-mondta.*

-Akkor felöltözök,és indulok!-mondtam,elköszöntem aztán felöltöztem és elindultam Szabyhoz.
Mikor elindultam,összefutottam Pamelával.
-Szia hát te?-kérdezte miközben,megöleltük egymást.
-Szia. Megyek Szabyhoz...-mondtam.
-Ilyen korán?-válaszolta.
-Baj van. Na tényleg mennem kell. Szia-adtam neki egy puszit,és elsiettem.
Mikor oda értem,be mentem.
-Szabyest!-mondtam hangosan.
-Gyere fel!-ordibálta fentről.
Elindultam. Mikor fel értem láttam nála egy kést.
-Jeszus! De hogy történt? -ennyi jött ki a számon. Elmesélte az egészet.

                         ****

-Máté ma Szabynál van. Valószinű ott is alszik.-mondtam.
-Ügyes!-válaszolta torzított hangon. Majd megszakadt a kapcsolat.
Minek megyek bele ebbe.... mondtam magamban,miközben bele haraptam a sajtos kifflimbe.

*Szaby szemszöge*

-Nem tudom hogy ki akar engem kinyirni. A két kutyámat már megölte. És nem tudom hogy mit fogok mondani,a szüleimnek-mondtam.
-Addig itt maradok amig elnem múl a veszély! A szüleidnek meg megmondjuk az igazat..-válaszolta,elég komolyan. Ha igy beszél akkor annak ugy is kell lennie.
-Rendben...és köszönöm-válaszoltam.
-Addig gyere át hozzánk,csak mert kell pár cucc.-megindultunk.
Még náluk maradtam ebédre. Aztán még hülyültünk ask.fm-en kicsit. Este 19:00-kor indultunk el.
Mikor hozzánk értünk,mintha valaki figyelt volna minket.

                          ****

-Remek! Egy csapásra kettő! Te is jösz Botond! Remélem nem baszod el megint!-mondtam.
-Nem fogom,nyugodj már meg!-válaszolta,miközben meg indultunk a házhoz.
-Én halál nyugot vagyok!-oda értünk. Láttuk hogy a felső szinten ég a villany.
-Na akkor kezdjük!-mondtam Botondnak.

*Szabyest szemszöge*

Telefon csörgésre lettünk figyelmesek. Mátét hivták Ismeretlenül...
Mikor felvette,akkor rögtön kihangositotta.
-Milyen jó hogy mindketten itt vagytok! Ez nagy öröm számomra-mondta ugyan avval a hangal ahogy nekem is.
-Figyu,ez igy nem jó vicc....Sajnos már ismerem a poént...Tudom ki akarsz nyirni minket..Hajrá-rá néztem te normális vagy bazdmeg képel. Ekkor ő csak elkezdet mosolyogni.
-Nehogy azt hidd- mind kettőnket eltalált egy altatos nyíl. Itt kép és hangszakadás lett.

*Ébredés valahol,Máté szemszöge

Mikor felébredtem,egy fürdő szobában találtam magam kikötözve egy székhez. Egy víz csap csepeget,ami idegesített. Szabyest sehol.
Szomjas vagyok.
Ekkor bejött az a 3-rom személy akire nem számítottam. Pamela,Szalay és Botond....
-Miért?-mondtam. Ők közelebb jöttek. Ekkor Botond kinyitotta a számat,Szalay lefogta a fejemet. Pamela egy olyan üvegel közeleted felém amira az volt írva hogy Sósav... Bele öntötte a számba. Ordibáltam. Ki mentek. Itt hagytak egyedül. Végleg távoztam.

*Szabyest szemszöge*

Egy ebédlőben ébredtem fel. Ki kötözve. Pamela,Botond és Szalay jöttek felém.
Pont roluk nem gondoltam volna,mondtam magamban...
Ekkor Botond kinyitotta a számat,Szalay lefogta a fejemet. Pamela meg belém tömt egy szelet Oreos Milka kockát. Megettem. Aztán megint ugyan ez. Csak akkor valami cuccott itatak meg velem. Ami vér volt. Az pedig Máté vére volt,amiben méreg is volt. Rámjött egy fulladásos roham. Otthagytak, kinok közzött haltam meg.

                    **Éjjel**

A saját sikitásomra ébredtem fel. Szakadt rólam a víz.
-Jól vagy?-bejött és oda jött hozzám. Ekkor csak átöleltem. Szorosan.
-Csak rosszat álmodtam. És azt hogy te és Szaby meghaltok meg én is...Meg hogy Zsolti vissza megy örökkre Kanadába.-mondtam tiszta rémülten.
-Nincs semmi baj! Élek! Nyugi- válaszolta.
-Nem maradnál itt?- kérdeztem.
-De..-aztán be bújt mellém az ágyba. El aludtunk.

*Reggel, Klau szemszöge*

Felkeltem óvatósan,nehogy felébreszem Mátét. Lementem.
-Jóreggelt kicsim! Mi volt éjjel az a sikitás? Láttam Máté ment át megnyugtatni.-kérdezte anyu,miközben csinálta a melegszenvicseket.
-Csak elég rosszat álmodtam,amiben Szaby,Máté meg én meghalltunk.-mondtam és a hütő felé vettem az irányt ahonnan,kivetem a hideg teát.
Minden ment ùgy ahogy règen.
Milyen jó hogy csak az egèsz álom volt,mondtam magamban miközben,bele kortyoltam a jéghideg teámba.

                      ~Vége~